Tegnap hosszasan elbeszélgettem egy úriemberrel, aki Győrben fog építkezni. Telefonon hívott minket, és azt mondta, szeretne felkészülni az építkezésre. Meglepődtem, mert ilyen egyelőre még ritkán fordul elő, mármint az hogy nem egy panasszal fordul valaki hozzánk.
Az egyik fontos kérdése az volt, hogy hogyan válasszon vállalkozót, mert hogy nehézségei adottak ezügyben. Akit megkeresett, az hallani sem akar normális szerződésről. A vállalkozó egyszerűen kijelentette, hogy ne is mutassa neki mert nem írja alá. Hát nem érdekes? Az ember házat akar építtetni, előveszi megspórolt pénzét, hitelt vesz fel, amivel egy életre elkötelezi magát, majd mindezt adja oda egy “vállalkozónak” aki még egy rendes szerződést sem hajlandó aláírni. Ráadásul, mint mondta, “alig van olyan cég akit egyáltalán érdekelt a megkeresés”, ennyire “tele vannak”.
Hát mit lehet ilyenkor tenni…?
Első ránézésre, nehéz okosnak lenni, pedig nem az… Semmiképp nem kell lemondani a szerződésről, sőt minél részletesebb, minél alaposabb annál jobban védi mindkét fél érdekeit. A pénz a megrendelő kezében van, a választás jogának szabadsága, a döntés jogának hatalma úgyszintén. Tele van ez a piac felelőtlen egyénekkel, akik vagy mohoságból, vagy megélhetési kényszerből, de mindenképp mások kárára kívánnak boldogulni. Persze ettől azért még hiba lenne azt hinni, hogy minden építőipari vállalkozó ilyen. Szép számmal vannak olyanok is, akik nem könnyen átverhető prédának tekintik a megrendelőt, hanem partnernek. Őket kell megbízni! Hogy honnan lehet ilyet “leakasztani”? Megtalálhatóak, csak ne adjuk fel túl korán! Mert ha attól félünk, hogy a végén nem lesz , aki a házunkat felépítse, és ezért megbízzuk az első embert, aki hajlandó “elfogadni a pénzünket”, könnyen az lehet a vége, hogy a ház így sem épül fel, viszont a pénz elköltése sem okoz már dilemmát…
Utolsó megjegyzések